Trianon

„Ki lehet zárni mindenféle katonai akció lehetőségét, de mi lenne akkor, ha egy magyar kormány autonómiát, azaz egy reálisabb célt tűzne maga elé? Fűzzük tovább a gondolatmenetet: mi lenne, ha egy magyar kormány – nem az EU fenegyereke, hanem őszinte jóakarója – megnyerné Berlin, Párizs, London, természetesen Bukarest, Pozsony és Belgrád, valamint Brüsszel jóindulatát egy átfogó autonómia-program érdekében?

A radikális jobboldal valószínűleg nekiugrana egy ilyen »félmegoldásnak«, támogatóit elkeresztelné a »csonka Magyarország« híveinek. Félő, hogy inkább egy lelkesítő, demagóg, de tartalmában üres »nem, nem, soha« kampányt kezdeményeznének a száz éves évforduló küszöbén.

Az ellenzék helyzete azonban biztatóbb. Esetleges új programpontja – autonómia a magyarlakta országokban az EU támogatásával – magába foglalná a nemzeti összefogás lehetőségét. Több ellenzéki párt azonosulhatna egy ilyen reálisabb elgondolással, mondván, a valami több a semminél. Az ellenzék taktikai előnyét is figyelembe kell venni: a magyar választók többsége pártolja az Európai Uniót – az egyetlen olyan »nagyhatalmat«, amely elősegítheti a trianoni kérdés részleges és hosszútávú revízióját.”