A magánélet védelmében

Kedves Péter!

Súlyos hibát követsz el, amikor felveszed az eléd dobott kesztyűt: az igazad bizonyítása, a magánéleti problémáid feltárása, a volt csajodnak való üzengetés nem tartozik a nyilvánosságra. Ebben a helyzetben nem az a dolgod, hogy a pletykára éhes tömeget beavasd a te verziódba arról, hogy a volt csajod miként bántott téged. Neked itt és most a magánéletedhez való jogodat, mindannyiunk magánélethez való jogát kellene védelmezned bármi áron: erről nem nyilatkozol, mert ez a bíróságra tartozik, és ha továbbra is ezzel támadnak, akkor te a korruptságukkal és a hazugságaikkal vágsz vissza. Nem volna szabad precedenst teremtened arra, hogy a közvéleménynek vagy bármelyik veszett feministának joga legyen ítélkezni ezekben az ügyekben: nem ismertethetsz bizonyítékot, nem rakhatod ki a beszélgetéseid részleteit, mert a nyilvánosság nem alkalmas arra, hogy bizonyítékokat értékeljen és igazságot szolgáltasson. Nem tehetsz úgy, mintha a Fidesz legitim módon emelné be a magánéleti válságodat a közélet ügyei közé. Ahogy nem lett volna szabad a gyermekeiddel meg a volt csajoddal plakátokon pózolnod, most ezerszeresen nem szabad folytatnod ugyanezt. A szardobálást mindig ők nyerik, mert ez az a játék, amelyben igazán otthon vannak.

Át kellene gondolnod a veled történtek közéleti vonatkozásait: a te pártod is aktív résztvevője az isztambuli egyezmény ratifikálását követelő, agresszív feminista nyomulásnak. Most, a guillotine árnyékában is úgy gondolod, hogy az áldozat mindig nő, és az elkövető mindig férfi? Még mindig olyan jogrendszert akarsz, amely nemi alapon diszkriminál? Még mindig úgy látod, hogy pár tucat ártatlanul meghurcolt ember tönkretett sorsa elfogadható a nagyobb jó érdekében – amint a #metoo-mozgalom falangistáinak érvelése hangzik? Még mindig olyan egyszerűen leírhatónak tűnnek az emberi társadalmak, hogy a férfiak az agresszorok, a nők pedig az áldozatok? Még mindig úgy gondolod, hogy egy nőnek a tiédhez hasonló esetben több jog jár, neked pedig kevesebb? Még mindig feladnád az ártatlanság vélelmét? Még mindig olyan világot óhajtasz, ahol dokumentálnod kell az életed minden részletét, mert többé már nem a bűnösséget, hanem az ártatlanságot kell bizonyítani?

Sajnos most pont ezt teszed, Péter, az ártatlanságodat bizonygatod az interneten, és úgy csinálsz, mintha ez volna a legtermészetesebb: legalább annyira félsz a genderszekta dühétől, mint Orbán bulvármédiájának újabb csapásától – ezzel pedig cserben hagyod a jogállamot, és nem példát, hanem gyengeséget mutatsz. Ne a valóságshow-dat írjad, ne add meg a sok ítélni és mocskolni vágyó felhasználónak azt az élményt, hogy bármi közük is van a magánéletedhez! Ne járulj mosakodni a Nagy Tiszteletű Gender Úrnő elé, hanem állj bele a magánéleted szentségébe, az ártatlanságod vélelmébe, a tisztességes eljáráshoz való jogodba! Légy valódi liberális politikus, aki nemcsak a Fideszre vicsorog, és nemcsak a nemzeti együttműködés rendszerére süti rá az önkény bélyegét, de ugyanígy megálljt parancsol a zsarnoki hajlamú genderszektának: eddig, és ne tovább!

Barátsággal: Puzsér Róbert”