Boris Johnson: Sosem azonosultunk az EU törekvéseivel

A brit külügyminiszter szerint a brit politikusok a konzervatív és a munkáspárti oldalon egyaránt mindig is nagyon nehezen azonosultak az Európai Unió törekvéseivel, mindenekelőtt azért, mert a közösségi jog kifejezett politikai célja a világon egyedülálló módon „a mindenen átívelő európai államalakulat” megteremtése.

A tagság nem jár gazdasági előnyökkel?

Boris Johnson szerdán a Policy Exchange jobbközép irányzatú, befolyásos londoni politikai elemzőközpont hallgatósága előtt fejtette ki gondolatait a brit EU-tagság megszűnéséről. Kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy „katasztrofális hiba lenne a Brexit-folyamat visszafordítása.”

Kijelentette azt is: azoknak, akik tartanak annak következményeitől, hogy Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar vonulni, fel kell ismerniük, hogy a brit tagság e két integrációs szerveződésben közel sem jár olyan kézzelfogható gazdasági előnyökkel, mint ahogy azt sokan állítják.

Johnson szerint ezt bizonyítja, hogy 36 olyan nem EU-tag gazdaság van a világon, amely az elmúlt években messze nagyobb mértékben növelte uniós exportját, mint Nagy-Britannia, annak ellenére is, hogy „mi csinos summát fizetünk be tagdíjként” az Európai Unió kasszájába.

A brit gazdaság ugyanakkor az EU-n kívüli piacokra sokkal nagyobb ütemben növelte kivitelét, mint az unión belül. Az Egyesült Államokba irányuló brit export 2010 – a Konzervatív Párt kormányra kerülése – óta 41 százalékkal nőtt, a kínai és a japán piacon eladott brit termékek értéke 60 százalékkal, a dél-koreai brit export 100 százalékkal emelkedett, miközben ugyanezen idő alatt az Európai Unión belüli brit kivitel csak 10 százalékkal bővült – fejtegette szerdai beszédében Boris Johnson.

Hozzátette: véleménye szerint e számok azt tükrözik, hogy a növekedési források nagyobb részét az Európai Unión kívül, mindenekelőtt az ázsiai-csendes-óceáni térségben kell keresni.

 „Egyre mélyül a düh” a maradáspártiaknál

A brit külügyminiszter kijelentette: mindezek ellenére azt tapasztalja, hogy a bennmaradást pártoló oldalon „egyre mélyül a düh”, egyesek mind határozottabban a Brexit-folyamat megállítására törekszenek, az EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás döntését a visszájára akarják fordítani, útjába állva a nép által kifejezett akarat érvényesítésének.

Johnson szerint ez „katasztrofális hiba lenne”, „az árulás maradandó, kitörölhetetlen érzetét hagyná hátra”, ezért megengedhetetlen.

A tavalyelőtti referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Boris Johnson szerint a kilépéstől tartók félelmei alaptalanok, a Brexit nem a félelemre, hanem a reménykedésre ad okot, azonban a Brexit-folyamatból csak úgy lehet és kell „nemzeti sikert kovácsolni, ha szólunk azokhoz is, akiknek még mindig vannak aggályaik”.

Johnson – aki az EU-népszavazás kampányában a kilépést pártoló tábor frontembere volt – szerdai beszédében kijelentette: nem elégséges csak annyit odavetni a bennmaradás híveinek, hogy vesztettek és tegyék túl magukat rajta. „El kell ugyanis fogadnunk, hogy sokukat teljesen nemes érzelmek vezérelték, az európai szomszédaink iránti szolidaritás valós érzete, és az a vágy, hogy az Egyesült Királyság sikeres legyen” –  fogalmazott a brit külügyminiszter.

Nincs vesztegetnivaló idő

Johnson szerdai beszéde az első volt abból a hatból, amelyet a tervek szerint a konzervatív párti brit kormány legmagasabb rangú tagjai tartanak a következő néhány hétben.    

Theresa May miniszterelnök két beszédet is tart a Brexittel kapcsolatos kormányzati tervekről; az elsőt szombaton Münchenben mondja el. 

Az Európai Unió vezető tisztviselői az utóbbi időszakban többször is bírálták Londont, mivel Brüsszel véleménye szerint a brit kormány még mindig nem fejtette ki kellő részletességgel a Brexit-folyamattal kapcsolatos célkitűzéseit.

Az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier úgy fogalmazott minapi londoni látogatásán, hogy „most már egyetlen pillanatnyi vesztegetnivaló idő sincs”, ha London és az EU megállapodásra akar jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről és a Brexit utáni kapcsolatrendszer mibenlétéről.

(MTI)