Nem lesz bojkott. Még nem

„Az közismert, hogy aki kormányváltást akar, nem szavazhat a Fideszre, de ez csak Ausztriában lenne elegendő információ (tudják, arányos rendszer, náluk a többség dönt). Magyarországon azt is tudni kellene, melyik ellenzéki pártra/jelöltre kell voksolni a cél érdekében.

Seres László azt írja:

»Most abban bízhatunk, hogy az emberek megtalálják a legesélyesebb helyi jelöltet.«

A bennem élő hatéves gyerek felteszi a kérdést: Honnan tetszik majd tudni, hogy ki a legesélyesebb? A felnőtt pedig megadja a választ: a választás eredményéből. Abból kiderül, hogy melyik volt, melyikre kellett volna szavazni. És előtte? Honnan?

Változtassuk meg, képzeletben, a szabályokat csak kicsit. Legyen kétfordulós a választás, és a másodikba csak a két legtöbb szavazatot szerző jelölt kerül be. Most kire kell szavazni a kormányváltáshoz? A másikra. A döntéseinket a rendszer határozza meg.

Ismerjük a szabályokat, elvégeztünk egy kísérletet, ez volt a 2014-es választás. De egy nem elég. Ha viszont idén is azt látjuk, hogy a rendszer ugyanúgy működik, mint legutóbb, akkor bajban vagyunk.”