A Nemzeti Galériában nyílik kiállítás a Szépművészeti 1800 utáni anyagából

2018. december 6. 16:34

A nemrég újranyílt Szépmű immár az 1800 előtti művészet kiállítóhelyeként szolgál.

Mintegy nyolcvan műtárgyon, köztük több új szerzeményen keresztül nyújt betekintést a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményeibe a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható, új kiállítása.

A nemrég újranyílt Szépművészeti Múzeum immár az 1800 előtti művészet kiállítóhelyeként szolgál, a modern és kortárs anyagot pedig a Petőfi Csarnok helyén rövidesen felépülő Új Nemzeti Galéria mutatja be a jövőben – mondta el a tárlat csütörtöki sajtóbejárásán Szücs György főigazgató-helyettes.

Az MNG-ben péntektől látható válogatás ebből a jövőbeli tárlatból nyújt ízelítőt, mások mellett Courbet, Monet, Cézanne, Hantai, Vasarely és Baselitz munkáit felvonultatva; a kiállítótér közepén kialakított kubusban pedig időszaki kamaratárlatokat mutatnak majd be.

Kovács Anna Zsófia, a kiállítás egyik kurátora hangsúlyozta, hogy munkatársaival, Fehér Dáviddal, Orosz Mártonnal és Tóth Ferenccel tágabban értelmezték a válogatástárlat fogalmát, ezért az anyag nagyobb részét kitevő, „látogatókat csalogató" csúcsművek mellett több friss szerzemény és eddig nem kiállított mestermű is helyet kapott.

A C épület egyik teremsorában berendezett tárlatra is egy friss szerzemény, Francois Morellett Signalisations című, neonművekből felépülő sorozata hívja fel a közönség figyelmét.

A 19. századi egység alapvetően kronoligikus rendben tekinti át a késő romantikától a szimbolizmusig terjedő időszakot.

Bécs-Budapest címmel a Magyarországgal szorosabb kapcsolatokat ápoló osztrák, délnémet területek biedermeier művészetet vizsgálja a kiállítás, amely ezzel párhuzamban Camille Corot, Eugene Delacroix és társaik munkáin keresztül orientalista és Itáliában készült képeket vonultat fel.

A realista tendenciák termének ikonikus darabja Gustave Courbet Birkózók című vászna, majd az impresszionisták képviseltetik magukat olyan közönségkedvencekkel, mint Claude Monet, Camille Pissarro, Paul Cézanne és Paul Gauguin.

A 19. századot záró szimbolizmus színes, nemzetközi kitekintésre ad lehetőséget, többek között a német Franz von Stuck, az olasz Giovanni Segantini, a francia Auguste Rodin vagy a svájci Arnold Böcklin munkáin keresztül.

Fehér Dávid kurátor elmondása szerint a 20. századi és kortárs tendenciákat bemutató kiállításrész inkább az 1945 utáni irányzatokra koncentrál. A kinetikus művészet fontos alakjai közül például Günther Uecker és Josef Albers műveivel találkozhat a közönség, a konceptuális és posztkonceptuális alkotók közül pedig mások mellett Alan Sonfist, Michelangelo Pistoletto és Erwin Wurm szerepelnek jelentős munkákkal.

Hét kép tekinti át Hantai Simon munkásságát, a művek textúráját és anyagszerűségét vizsgáló művészeket pedig például Reigl Judit, Antoni Tapies és Alberto Burri képviselik, végül a válogatást Peter Halley, Victor Vasarely és Georg Baselitz vásznai zárják le.

Fehér Dávid szót ejtett az időszaki kiállítóterem első tárlatáról is: itt Zilvinas Kempinas, Csörgő Attila és Erdély Miklós munkái lesznek láthatók december 13-tól Lebegő végtelen címmel.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://m.mandiner.hu/trackback/139778