Nem teljes az ember, ha identitása csorba

2018. augusztus 18. 12:22

Kásler Miklós
Magyar Idők

Mi testileg és lelkileg is egészséges jövő nemzedékeket szeretnénk nevelni.

„Hogy halad az új Nemzeti alaptanterv előkészítése?

Ezen a téren sem tétlenkedtünk. A Csépe Valéria miniszteri biztos által vezetett kutatócsoport elkészítette a munkaanyagot, az Emmi megkapta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetét. Ám a munka ezzel nem ért véget, a minisztériumi véleményezést követően széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés indul az új NAT-tervezetről, majd annak lezárultát követően kerül a kormány elé. A kabinet célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban.

Ön többször elmondta, hogy a klasszikus emberi, keresztényi és nemzeti értékrend képviseletét, elmélyítését és átadását tekinti a humán tárca legfontosabb feladatának. Hogyan érvényesül mindez majd a NAT-ban?

Nem teljes az ember, ha az identitása csorba, és mi testileg és lelkileg is egészséges jövő nemzedékeket szeretnénk nevelni. Már az óvodában, majd az iskolában is láthatnak a gyerekek ezért például kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről. Ezekkel, a magyar népmesékből, a magyar versekből vagy népdalokból álló sorozatokkal a nemzeti identitásukat szeretnénk erősíteni, miközben olyan példaértékű tulajdonságokat mutatunk be, mint az emberi tisztesség, viselkedésforma, a család és a hazaszeretet, a bátorság, a hősiesség. A gyereknek joga, hogy megismerje a szépet és a jót, még akkor is, ha sokan próbálják szégyellnivalónak beállítani a nemzeti érzéseket, keresztény kultúrát, a magyar történelmet. Magyarázza már el nekem valaki, hogy az emberiségnek, a felnövekvő nemzedékeknek mi hátrányuk származott abból, hogy minden délben szól a harang? És tudják-e, hogy miért szól? Nemcsak a nándorfehérvári diadalt, hanem előzményeit, okait, következményeit, ­hatásait? Egyébként a felnövekvő generációkat szolgálja az is, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan pótolja az oktatásból elvett forrásokat, és jelenleg is folyamatosan zajlanak felújítások, bővítések ötszáz iskolában. Magyarországon ilyen nagy volumenű iskolafejlesztés nem volt az utóbbi harminc évben. 2010-hez képest jövőre 606 milliárd forinttal több jut az oktatásra, 18 mil­liárd forinttal több, mint idén.

Az óvodákkal kapcsolatban nemrégiben kitért az egészséges életmódra nevelés szükségességére. Egy óvodapedagógus ennek apropóján petíciót indított, felhívva a figyelmet sok olyan problémára, ami éppen ezt a feladatot akadályozza.

Először is, bár magam egyetemen oktattam, édesanyám óvónő volt, családi, baráti kapcsolataim révén az óvodai nevelés mindig is közel állt a szívemhez. Ezért több államtitkárság és számos szakember bevonásával komplex óvodai program kialakítását kezdeményeztem és irányítok. Módosítottuk az óvodai nevelés országos alapprogramját, hangsúlyosabbá téve a dokumentumban a nemzeti hagyományok, a kultúra, az egészséges életmód területén folytatott nevelőmunka feladatait. Az új programot szakmai egyeztetések előzték meg. Több pénzt és figyelmet kívánunk az óvodai nevelésre is fordítani, emelkedik az óvodák támogatása is. Azon dolgozunk, hogy hogyan tehetnénk még többet a felnövekvő generációkért. Ide sorolom például az egészségnevelést, az egészséges fejlődés támogatását, vagy azt, hogy egészségesen táplálkozzanak a gyermekek, továbbá, hogy lehetőségük legyen a megfelelő mennyiségű testmozgásra. A programban szerepel a különösen magas cukortartalmú ételek és italok, a magas szénhidrát-, só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

A bölcsőde- és óvodafejlesztések is folytatódnak?

A kormány bölcsőde- és óvodafejlesztésre több, mintegy 110 milliárd forint fejlesztési forrást fordít 2020-ig, amit idén 10 milliárdos értékben hazai pályázati forrással is kiegészítenek. 2010-ben még csak 32 516 bölcsődei férőhely volt, ez a szám mostanra 48 ezerre emelkedett, a cél pedig az, hogy 2020-ra 60 ezer hely legyen az országban.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://m.mandiner.hu/trackback/134394