Marx és a keresztények

2018. június 22. 10:04

Az idei nyár egyértelmű nyerő húzása a 200 éve Trierben született forradalmi rögeszmés gondolkodó Marx értékesítése minden lehetséges XXI. századi formában.

„Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartomány Karl Marx-lázban ég. Az idei nyár egyértelmű nyerő húzása a 200 éve Trierben született forradalmi rögeszmés gondolkodó Marx értékesítése minden lehetséges XXI. századi formában. E sorok írásakor éppen a város régi textilgyárában, a ma TUFA néven népszerű kulturális centrum nagytermében Marx-revüt tekint meg a nagyérdemű, amelyben Marx a showsztár, »szeretett« proletariátusa pedig a tánckar.

»Nos hát, hogy nevelt-e ki Marx gyilkosokat, nem tudom, de ahogy hallottam, a férfi, Blind, akinek a lövései okozta sebeket most is magamon hordozom, Marx neveltje volt.« (Otto von Bismarck)

A vaskancellár három évvel »Trier legnagyobb fia« halála után, 1886 márciusában mondta ezeket a szavakat a Reichstagban. Nem nehéz kikövetkeztetni belőlük, hogy a kortársak, méghozzá az akkori fősodor mennyire tisztában voltak nézetei veszélyességével. Ezért is érthetetlen a mai európai fősodor rajongása Marxért, aki nemcsak a XIX. századot fertőzte meg erőszakos teóriájával, hanem a rákövetkezőnek is elég muníciót adott ahhoz, hogy deklarálja a maga osztálydiktatúráját minden »ellenség« kíméletlen elnyomásával. (...) A kortársai, sőt elvbarátai szerint is uralkodó természetű, öntömjénező Marx egyik kedvenc szava a »megsemmisíteni« volt. Nála már csak Lenin használta gyakrabban, aztán Sztálin…

Ennek az »istentelen önisten«-nek, ahogy a németek nagy romantikusa, a politizáló költő, Heinrich Heine gúnyosan nevezte, egyszerre négy kiállítással tiszteleg szülővárosa 2018-ban. Külön céget, Kft.-t hoztak létre a kiállításokra, s ami számomra a legfurcsább, hogy a komoly múltú trier-i székesegyház múzeuma is beszállt a világ legkártékonyabb ateistájának emlékezetkampányába. A Museum am Dom-ban az értékteremtő, az életnek értelmet adó munka az október 21-éig látható tárlat témája, amely Marxot is sokat foglalkoztatta. A kiállítást olyan előadások kísérik, melyek a katolikus egyház társadalmi tanításait vetik össze Marx tömeges nyomorúság és az iparosítás közötti összefüggés-elméletével. Marx hatását mutatják ki és olyan hasonlóságokat, amelyek végül is a német jóléti állam kifejlődéséhez vezettek.

Trier egykori püspöke, Reinhard Marx bíboros, jelenleg München és Freising érseke ma is aktuálisnak tartja névrokonát. A május 5-i hivatalos ünnepségen Junckerrel együtt jelen lévő bíboros számos interjút adott Marx-témában. A legfigyelemreméltóbb, amikor Marx aktualitását azzal indokolja, hogy a nacionalizmussal szemben jól használható világnézetet képvisel, valamint az Egyház szociális tanításának létrejötte is neki köszönhető (»Marx vállán állunk«). Ugyanakkor a névrokona fő művére tudatosan rájátszó bíboros A tőke című, magyarul 2009-ben megjelent könyvében figyelmeztet: a keresztény tanításon alapuló globális irgalom és szolidaritás gyakorlatba való átültetésére van szükség, ellenkező esetben újra találkozhatunk Karl Marx eszméivel, s könnyen megismétlődhetnek a XX. század szörnyűségei, »ennek azonban az ember érdekében nem szabad megtörténnie! Karl Marx pedig nyugodjék békében!« Határozottan elveti Karl Marx erőszakos megoldását, helyette vallja, hogy a munkás felszabadításának nem forradalmi úton kell végbemennie, hanem a kapitalizmus megszelídítésével és szociális piacgazdasággá fejlesztésével, az erkölcsi kérdések előtérbe helyezésével, »a gazdaság nem öncél, hanem az ember szolgálója« elmélet gyakorlatba való átültetésével.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://m.mandiner.hu/trackback/131452