Semmi misztikus, játszani mindenki tud

2017. december 18. 10:30

Mácsai Pál
Magyar Nemzet

A Terápia modellhelyzeteket mutat, amelyekben sokféle alkat megjelenik, de az nem cél, hogy a szereplők a teljes társadalom jellemző típusait lefedjék.

„Színházigazgatóként profitált a pszichoanalitikus szerepéből?

A terapeuta tudatosan, intenzíven figyel a páciensére, hogy ne mulasszon el semmit, mert egy apró részlet is továbbvezetheti. Ezt elhoztam magamnak a szerepből, igyekszem tudatosan figyelni.

A Terápia mintha az egyes karaktereken keresztül a magyar társadalom lelki traumáit igyekezett volna kibeszélni. Szándékosan hangolták így a sorozatot?

A Terápia modellhelyzeteket mutat, amelyekben sokféle alkat megjelenik, de az nem cél, hogy a szereplők a teljes társadalom jellemző típusait lefedjék. Nem közéleti problémákat, hanem személyes sorsokat vizsgálunk, és miután az ember közösségben él, ezek elénk hoznak néha társadalmi kérdéseket. A sorozat izraeli eredetű, mi az amerikai verzió alapján dolgoztunk, de minden évadban el is tértünk attól, a harmadikban már felbukkan egy olyan karakter is, aki egyáltalán nem szerepel az eredetiben. Gigor Attila rendező találta ki és írta bele a történetbe.

Magánemberként hogyan viszonyul a pszichológiához?

Az egyetemen sok egyéb mellett pszichológiát is hallgattam, a színpadi működés lélektana érdekelt. Tisztelem ezt a tudományt, és hálás vagyok neki, elég a huszadik század művészetére gondolni: értelmezhetetlen a pszichológia közelítésmódja nélkül. Fiatal tudomány, 120-130 éves fogalmi és gondolkodási rendszer, amelynek szinte minden eleme egyidős az emberiséggel, de a Freuddal induló tudományos vizsgálata viszonylag friss. Az ő rendszere nagy fordulat a kultúrtörténetben. Akkora, mint hogy a Föld nem lapos, vagy hogy nem a világ középpontja. Így kellett azt megértenünk és elfogadnunk, hogy tudatos létezésünk csak a felszín. Magyarországon egyébként a pszichológiának hányatott sors jutott, a húszas évektől a második világháborúig zsidó áltudomány volt, a Rákosi-korszakban burzsoá áltudomány lett, és csak a hatvanas évektől nyert újra, elég lassan, polgárjogot. Emiatt fáziskésésben vagyunk, de az rég világos, hogy a pszichológia sokaknak sokat segít a létezésben. Ma már csak egészen korlátolt vagy tudatlan lelkek tartják úgy, hogy a pszichológia valami kamu, amelyhez önmaguk rendbetételéhez gyenge emberek fordulnak nyafogni. Ezen szerencsére túl vagyunk.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://m.mandiner.hu/trackback/122433