Kezdődik

2017. szeptember 19. 07:29

Gajdics Ottó
Magyar Idők

Ron Werber, Saul Alinsky és Szrgya Popovics tanítványai vért izzadva próbálnak összehozni egy olyan megmozdulást, amivel kiprovokálhatnának maguk ellen némi erőszakot.

„Egyébként nagy a nyüzsgés a parlamenten kívüli pályákon is. Még föl sem ocsúdtunk a sokk alól, amit Gulyás Márton választójogi kezdeményezése okozott, máris itt parádézik előttünk Vágó Gábor aláírásgyűjtése a korrupciós bűncselekmények elévülésének ügyében. Gyanítom, hogy ebben a kérdésben még azok is a Fidesz újdonsült frakcióvezetőjével értenek inkább egyet, akik Orbán-fóbiájukból fakadóan sajnálták ugyan az ötmilliárdot a kvótanépszavazásra, de a kormány ellen szívesen vesznek részt bármilyen drága akcióban. Gulyás Gergely ugyanis azt javasolta, tessék benyújtani egy törvénymódosítást, és lehet tárgyalni az ügyről. A parlamenti pártok már le is csaptak a lehetőségre, mire Vágó politikai haszonszerzéssel vádolta meg őket. Mi lesz még itt tavaszig?

Közben Ron Werber, Saul Alinsky és Szrgya Popovics tanítványai vért izzadva próbálnak összehozni egy olyan megmozdulást, amivel kiprovokálhatnának maguk ellen némi erőszakot. Jól jönne egy kis verés, nem túl hosszú előállítás, hogy a saját oldalukra állítsa a közvéleményt. De egyelőre nem a hatalom, hanem az az ötven-száz ember válik rendre nevetségessé, aki még felül erőltetett kezdeményezéseiknek. Nincs mit csodálkozni azon, hogy ilyen körülmények között a momentumos Fekete-Győr András is úgy érzi, kizárólag ők a jövő emberei, Raskó György nyilván csak a szabályt erősíti soraikban. A háttérben Schilling Árpád tűnődik a nemzetbiztonság kérdésein, és titokban jó darabokat rendezne inkább.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://m.mandiner.hu/trackback/117868